Éjszaka

A verset Radnóti Miklós írta 1942. június 1-én. A teljes verseskötet elérhetô a MEK-nél.

A vers eredetileg így néz ki:
ÉJSZAKA

Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom,
alszik a pókháló közelében a légy a falon;
csönd van a házban, az éber egér se kapargál,
alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály,
kasban a méh, rózsában a rózsabogár,
alszik a pergő búzaszemekben a nyár,
alszik a holdban a láng, hideg érem az égen;
fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.

A vers a dalban eredeti formájában szerepel, csak a Kaláka kiválasztott két sort, hogy az refrénként mûködjön. A zenét, amivel játszani szoktuk, mondjuk úgy hogy a Kaláka ihlette, noha bevallom évekig játszottam úgy, hogy a Kaláka zenéjét nem hallottam. A játékon utólag sem változtattam, nem azért mert pontos, és annyira olyan mint a Kalákáé, hanem mert ez a dal (is) abban a formában része a dalolásnak, ahogy olyan sokszor eljátszottuk.

Íme a kaláka féle zene a 25 éves koncertjükrôl:



Emitt pedig az akkordok, ahogy játszani szoktuk:

Am                G                        Am
Alszik a szív es alszik a szívben az aggodalom
Am             G             Am
Alszik a pókháló közelében a légy a falon
Am                    C                    Am
Csönd van a házban az éber egér se kapargál
Am               E                         Am
Alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály
G                        C
Kasban a méh, rózsában a rózsabogár
G                             E
Alszik a pergő búzaszemekben a nyár< x2 
Am                  C                      Am
Alszik a holdban a láng, hideg érem az égen;
Am               E                  Am
fölkel az ősz es lopni lopakszik az éjben.